Igen még itt vagyunk Kanadában, Vancouverben.
Úgy istenigazából most kezd beindulni minden, eddig csak aklimatizálódtunk, bár két fellépés már mögöttünk van. Csütörtökön egy magyar idősekotthonban itt Vancouverben, szombaton pedig Victoriában a magyarházban. Ma délután itt Vancouverben lépünk fel, elővételben minden jegy elkelt.
Most, hogy így össze vagyunk zárva, sokat beszélgetünk családról, minden napokról és persze hármunkról, a Három Királyokról. Még mindig elcsodálkozunk azon a rajongáson, szereteten, amit kapunk a felvidéki, a magyarországi, és ami a legmeglepőbb, a tengerentúli közönségünktől. Hihetetlen, és felfoghatatlan.
Ha már itt tartunk, ez alatt a pár nap egyfolytában elvoltunk, mint a befőtt. Főzőcskéztünk, barkóbáztunk, amit a facebookon meg is osztottunk a közönségünkkel. Nagyokat nevettünk magunkon meg a hozzászólásokon is. Jó ez a facebook, többezer kilóméterről is élő kapcsolatot tudunk létrehozzni az otthoniakkal. A lényeg, hogy összezárva vagyunk a nap 24 órájában és még mindig tudunk újat mondani a másiknak, mindig tudunk valami ökörséget kitalálni, amin szakadunk a röhögéstől és ez így van jól.

Tehát ma este Vancouver, aztán irány az Egyesült Államok. Kalandos utunk lesz azt már most látjuk, amiről természetesen rendszeresen beszámolok majd nektek.

UI: Az utolsó képen a reggelim, amit a Jimmytől kaptam: sült tonhal, zöldséggel.