Újra a tengerentúlon… (1. nap)

Eljött ez az idő is. Ismét a tengerentúlon a Három Királyok Produkció, vagyis Vadkerti Imre, Derzsi György és én. Amikor ezt a blogot írom még javában tart a jetlag, vagyis az időeltolódás okozta átállás (9 óra). Nehéz megszokni, bár már harmadik alkalommal vagyunk kint, még nem találtuk meg az igazi ellenszert:) Ja itt vagyunk Vancouverben!
Kanada, USA, hihetetlen álmok ezek számomra. Bár már úgy járok ide, mint haza. Mondogatom is, ha valaki ezelőtt pár éve azt mondja, hogy ilyen rendszerességgel fogok járni a tengerentúlra akkor biztosan kiröhögöm.
Ma reggel lementem Jimmyvel az óceán partjára sétálni egyet, eredetileg az ABC-be mentünk le venni valami kaját. De előtte lementünk egyet relaxálni.

Aztán összevásároltunk mindent az Imivel és főztünk is egy nagyot, nagyon jó lett, Gyuri azt mondta elvenne feleségül… Majd Ő mosogatott…
Így megy ez nálunk, három úriember három hétig összezárva…
Na holnap jelentkezem, asszem…